Utazz vissza térben és időben az egykori Mafilm Üdülőben, mai nevén Bagira Panzióban, ahol a hamisítatlan retro feelingen kívül gördeszkával, árnyas lugassal és ingyenes transzferrel várnak.
Az egykori Mafilm Üdülő, mai nevén Bagira Panzió már hosszú évek óta a Bokker család tulajdonában van. A balatonföldvári panzió vezetését idén vette át édesapjától Bokker Katalin, akinek rengeteg terve van a mára már kevésbé modern, de annál autentikusabb épülettel.
A Bagira Panzió Balatonföldvár Szántódhoz közelebb eső részén található, nem messze a 7-es úttól, illetve a balatonföldvári és a Szántód-Kőröshegy vasútállomásoktól, ahová a transzfert Katalinék ingyenesen biztosítják.
Katalin, ahogyan sokan mások is a 80-as, 90-es években, itt, a Balatonnál töltötte a nyarakat. Ágyakat húzott, reggelit és vacsorát szolgált fel, mosogatott, takarított a családi által üzemeltetett panzióban. Még a szilveszteréjszakákat is itt töltötte.
Akkoriban még rengeteg német járt a Balatonhoz télen is, a panzió ablakain csorgott le a pára, miközben Katalin csapolta a söröket a mulatozó germánoknak. Inkább a barátaival töltötte volna az estét, Budapesten.
A panzió ugyan nem sokat változott, Katalin álláspontja azonban igen. Idén tavasszal például kifejezetten izgatottan várta, mikor pakolhatja fel végre a családot meg a kocsit, és mikor indulhatnak végre Balatonföldvárra. A panzióval járó, azóta folytonosan gyarapodó munka sem tántorítja immár vissza. Sőt azt szeretné, ha a teleket is újra itt lehetne tölteni.
Katalin édesapja, aki eddig vezette a Bagirát, nem sokat változtatott. Az épület bizonyos részei modernizálásra várnak, viszont a gyakorlatilag érintetlenül maradt “balatoni szoci feeling”-ből jó lenne, ha maradna – mondja Katalin.
Ott van például a hatalmas, üveggel és kívülről árnyas fákkal körbevett társalgó.Linóleumpadló, kényelmes fotelok, meg egy hatalmas napozóterasz is tartozik az emeleti folyosó végén található közösségi helységhez.
Hatszög alakú ülőkék, barna és krémszínű függönyök és a különféle helységeket jelző, eredeti feliratok vezetnek vissza a szocializmus és gyermekkorunk emlékeibe.
Aztán van egy hátsó bár is, sörcsappal, üdítő automatával és rexasztallal – ezek közül sajnos jelenleg egy sem üzemképes, de ha Katalinon múlik, ez nem sokáig marad így. Szeretné működésbe hozni a bárt is, ahogyan a fűtést is. Ez bele fog telni 1-2 évbe, de addig is van bőven mit csinálni.
A kert éppen pompázik, tipikus balatoni placc: ősfákkal és rózsákkal, meg az ezek közt meghúzódó, elmaradhatatlan hintaágyakkal, amelyek a vendégek kedvencei, nem véletlenül.
Az étkező is a kertben van, árnyas lugassal, terméskő fallal, fekete-fehér pepitás járólappal, egyszerű faasztalokkal. Rálátni a rózsákra, a szökőkútra és a gyereksarokra.
Katalin a saját gyerekei játékait a lépcsőnél tárolja, bárki használatba veheti őket.Lehet gurulni rollerral, biciklivel, a két, különböző méretű gördeszka pedig egyértelműen a legizgalmasabb alternatíva.
Akár ezek valamelyikével, akár gyalogosan is csak pár perc a balatonföldvári Keleti Strand. A belépés ingyenes, van 2 strandröpi-, illetve közvetlen mellettük egy strandkézilabda pálya is, vízi csúszda, trambulin, gyermekanimáció , de a Balaton egyik legjobb szörfiskoláját is itt találod.
Nagy melegben innen kajakokkal, SUP-pal, szörffel vagy kis vitorláshajókkal tudod felfedezni a környékbeli nádasokat, vagy éppen átugrani egy csésze teára a sajkodi teaházba.
A környéken egyébként sok a gyalogos és biciklis túraútvonal, így szezonon kívül is van mit csinálni. Mi például biztosan bevennénk a Kereki várat, közben útba ejtve a Kőröshegyi Völgyhidat, ahol nemsokára egy kitűnő panorámával rendelkező kávézó is megnyílik.
Katalin szerint a panzió a családosoknak a legalkalmasabb, sok a zöld és a gyerekek is jól le tudják magukat foglalni. Elő- és utószezonban számos fiatal is érkezik ide, a kedvező árak mellett a gyerekkori nyarakat idéző “díszletek” között lehet újra a társalgóban a reggeli fények felbukkanásáig beszélgetni, vagy gyorsan kiszaladni a Balaton partjára és a naplemente után a napfelkeltét is megnézni.